2016. 11. 25. (XX/47) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Kihívók és kihívások – Mutti Merkel folytatná

Vegyes fogadtatásban részesült Angela Merkel bejelentése, hogy a 2017-es parlamenti választásokon negyedjére is indulni kíván a kancellári posztért. Bár nem szabad alábecsülni Európa legbefolyásosabb politikusát, azért a biztos győzelemre egyelőre senki sem merne fogadni.

Beindult a Trump-lendület

Bár még nyolc hét van hátra Donald Trump beiktatásáig, az amerikai elnökválasztás óta eltelt 20 napban több történt, mint korábban hónapok alatt. Véget ért a 2008-as mottó szerinti „No Drama, Obama” korszak, és beindult a Trump-úthenger. A mainstream média még magához sem tért a november 8-ai pofon után, amikor a megválasztott elnök összehívta a Trump Towerbe a legnagyobb televíziós csatornák sztárriportereit és az országos lapok főszerkesztőit, hogy a szőnyeg szélére állítsa őket a kampányban tanúsított elfogultságuk miatt.

Vért és könnyeket ígér Fillon a franciáknak

François Fillon nyerte a jobboldal elnökválasztási jelöltségéért folytatott versengés első fordulóját, megelőzve Alain Juppét és Nicolas Sarkozyt, aki a harmadik helyével el is búcsúzott a versenytől, és bejelentette, hogy visszavonul a politikától. Fillon nagy meglepetést okozó győzelme újabb fricska volt a közvélemény-kutatóknak, akik folyamatosan a harmadik helyen mérték a volt miniszterelnököt, többnyire 10-15 százalék körül. Ehhez képest az első fordulóban több mint 44 százalékot hozott, alaposan megverve összes riválisát. A második fordulóra vasárnap kerül sor, és könnyen lehet, hogy aki itt győz, az lesz Franciaország következő elnöke.

Menesztették a keresztény polgármestert

Törökország egyetlen keresztény polgármestere is áldozatul esett a júliusi sikertelen puccskísérlet utáni tisztogatásoknak. Az asszír közösséghez tartozó Februniye Akyol az első keresztény nő volt, aki ilyen magas tisztségbe került. Recep Tayyip Erdogan elnök kormánya eddig több mint 30 polgármestert távolított el hivatalából azzal az indokkal, hogy kapcsolatba hozhatók Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal vagy a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Marad-e a hidegháborús retorika Oroszországban?

Oroszországban a politikai elit alapvetően örömmel fogadta Donald Trump megválasztását: Omszk megye kormányzója, Viktor Nazarov szerint például egyenesen Putyin pártja, az Egységes Oroszország nyerte az amerikai elnökválasztást. Margarita Szimonjan, a Russia Today főszerkesztője pedig örömében legszívesebben amerikai zászlóval fellobogózott autóval vezetett volna végig Moszkván. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint azonban Oroszországnak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy az Egyesült Államok elnökével foglalkozzon, és tartózkodóan fogalmazott Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára is: várakozással tekintenek az új elnök tevékenységére, de még korai megítélni, hogy elmozdulnak-e az orosz–amerikai kapcsolatok a hidegháborús mélypontról.

Belföld

Egyre nagyobb a tét az úszóháborúban

Már nemcsak olimpiai és világbajnokok követelik az úszószövetségi elnök távozását, de a korábbi sportállamtitkár is. A miniszterelnök többféleképpen értelmezhető nyilatkozatot tett Gyárfás lemondásával kapcsolatban, aki a támadások ellenére kitart.

Vihar az alkotmánybírák megválasztása körül

Kedden megválasztotta az OrszággyŰlés az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökét és négy új tagját. A döntés előzménye a Fidesz és az LMP különmegállapodása volt, ami miatt a többi ellenzéki párt részéről éles kritikát fogalmaztak meg az LMP-vel szemben.

A bevándorláspolitika és a szerb–magyar viszony

A DÉLI HATÁRSZAKASZ mindkét oldalán a „téli átállás” jelenti a migrációs intézkedések fókuszát: a magyar oldalon gőzerővel zajlik a határzár műszaki fejlesztése, miközben a szerb hatóságok a migránsok befogadóállomásokra terelésén fáradoznak több-kevesebb sikerrel: óvatos becslések szerint is több ezer bevándorló van folyamatos mozgásban Szerbia területén.

Hit és értékek

Soha ne add fel! Négyszemközt Donald Trumppal

A rajongástól a hisztérikus kiborulásig sokféle reakciót tapasztalhattunk a közösségi és mainstream médiában Donald Trumppal és választási győzelmével kapcsolatban. A megválasztott amerikai elnököt a kampány során vádak és karaktergyilkossági kísérletek sora érte. Harvey Levin, a híres-hírhedt TMZ online celebmagazin alapítója (jobbra fent) viszont úgy döntött, objektíven és a színfalak mögé kukkantva mutatja be a politikai porondra lépő ingatlanmogult. Az OBJECTified („TÁRGYszerűen”) című portréfilm Trump olyan arcát mutatta be, amit a kampány során aligha láthattunk.

HÁTTÉR

Akik mertek nemet mondani

2007 óta a Kúria aulájában, Justitia szobrával szemben emléktábla őrzi azoknak a bíráknak a nevét, akik az ’56-os forradalom és szabadságharc után nem voltak hajlandóak kiszolgálni a szovjet fegyverek által helyreállított hatalom megtorlással kapcsolatos igényeit. Sokan sokféle utat jártak be 1956 előtt, ám mindaz, amit akkor és a megtorlás idején tettek, maradandóvá vált – ahogy azoknak a kollégáiknak a tettei is, akik behódoltak a hatalomnak.

Románia centenáriuma nekünk mást üzen

December 11-én parlamenti választásokat tartanak Romániában. Úgy tűnik, a magyarok képviselete egységessé válhat, hiszen az RMDSZ az MPP-vel együttműködik, míg az EMNP nem indított jelölteket, csak független indulókat támogat. Az esélyekről, a vállalásokról és a modern román állam centenáriumáról kérdeztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.

Kiütheti a gazdákat a madárvész

Híg, véres széklet, és az állat himbálja a fejét – a gazdák jól tudják, hogyha ilyen tüneteket produkálnak a baromfik, akkor nagy a baj. Nemcsak azért, mert a madárinfluenza naponta ezres nagyságrendben képes pusztítani a szárnyasokat, hanem azért is, mert az úgynevezett kitörési pontok egy kilométeres körzetében minden szárnyast le kell ölni – függetlenül attól, hogy egészségesek-e vagy betegek. És ami még talán ennél is nagyobb baj: a tíz kilométeres megfigyelési körzeten belül a szigorú korlátozások miatt több hónap is eltelhet, mire a termelés újraindulhat. Márpedig sok esetben a baromfitenyésztés – főleg a kacsa- és a libahízlalás – családi gazdaságokban zajlik, amelyek most attól tartanak, hogy a tél folyamán bevétel nélkül maradnak majd.

Mit adott nekünk a globalizmus?

Nagyot fordult a világ az elmúlt évtizedben – állítja a Der Spiegel egyik friss elemző írása. Ki gondolta volna még 2006-ban, hogy a britek készek lesznek elhagyni az Európai Uniót, vagy hogy egy populista milliárdos lesz az Egyesült Államok elnöke? A főbb változások motorja a német lap szerint maga a globalizmus, amit inkább meg kellene szelidíteni, mintsem végképp eltörölni.

Egydolláros fizetés

Az új amerikai elnököt megválasztó decemberi, hivatalos aktusig, illetve a január 20-i beiktatásig kritikus időszakon megy át az Egyesült Államok. A Charisma News szerint az elkövetkezendő két hónapban az Obama-adminisztráció még óriási károkat okozhat az országnak, ráadásul Hillary Clinton hívei az eredmény megváltoztatásáért kampányolnak. Azzal érvelnek, hogy Clinton országos szinten legalább 1,7 millióval több szavazatot kapott, mint ellenfele.

„Fajnemesítés” és tömeggyilkosság

A Különleges Ellátásban Részesülők Támogatásáért Alapítvány és az Élet Menete Alapítvány a múlt héten rendezte meg a Bálint Házban a Különleges Emberek Napját. A rendezvényen Pécsi Tibor történész a fogyatékos embereken a náci Németországban elkövetett tömeggyilkosságról beszélt, amely bizonyos szempontból a holokauszt „főpróbájának” bizonyult a hitleri rezsim számára.

KÁVÉSZÜNET

Szuperhősök képkockákban

Egy párizsi árverésen rekordáron, 1,55 millió euróért (479 millió forintért) kelt el minden idők egyik legsikeresebb képregényének, a Tintin kalandjainak egyik nagyméretű, eredeti oldala. Ez is jelzi, hogy a műfaj a 21. század elején is nagy népszerűségnek örvend, különösen a gyűjtők körében. Hogy a képkockákba foglalt történeteknek hazánkban is számos kedvelője van, arról személyesen is meggyőződhettünk a 8. Szegedi Képregényfesztiválon, ahol a párizsi árverésen látottakhoz hasonló tranzakciók nem zajlottak ugyan, a szakma hazai „nagyágyúival” azonban találkozhattunk.

Hollywood pesti ásza

A számos magyar között, akik az Álomgyárat felépítették, majd naggyá tették, ott volt Kertész Mihály is, a legendás Casablanca rendezője. Ha mást nem tett volna le az asztalra, mint ezt a filmet, már azzal is stabil helyet foglalna el a filmtörténet vaskos könyvében (adathordozóiban). Életútja, és különösen az, ahogy a talentumaival élt, tanulságos példája nemcsak a filmipart megalapozó amerikás magyaroknak, hanem a feltörekvő ifjak közül mindazoknak, akik hátrányból indulva kényszerülnek tehetségüket érvényre juttatni.

„Nyelvében él a nemzet”

„Én ugyan nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom.” Széchenyi Istvánnak a pozsonyi országgyűlésen tett felajánlása teremtette meg egy magyar nyelven működő tudományos társaság anyagi alapjait. Példáját számos társa követte, így hamarosan megalakulhatott a Magyar Tudós Társaság. Széchenyi 1825-ös felszólalására emlékezve minden év novemberében tartják meg hazánkban a Magyar Tudomány Ünnepét.

Szegedre költözött a Mikulás?

Van egy hely Szegeden, ahol még a felnőttek is elbizonytalanodnak abban, hogy a Télapó csak kitalált figura. A Mikulásházba látogattunk, ahol Havrincsák Dániellel és feleségével, Titivel, azaz Porgányi Mártival arról beszélgettünk, mitől válik hihetővé az általuk teremtett mesevilág.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap